Történet
Iskolánk története
A mai iskola elődjében, 1953-ben kezdődött a szakmunkásképzés. Először a bányák szakember-utánpótlását biztosítottuk a vájárképzéssel. A nagyüzemek fejlődése következtében a városban addig egyedül működő ipari szakmunkásképző nem győzte a megnövekedett szakmunkásképzési igényt kielégíteni, ezért 1965-ben az épületgépész szakmákat átadta iskolánknak. Később a szolgáltatóipari szakmák is átkerültek hozzánk. 1981-től további szakmákkal bővült iskolánk kínálata, s megkezdődött a középfokú végzettségre épülő képzés is. Végzett szakmunkásaink munka mellett érettségi bizonyítványt is szerezni szerettek volna, amely igény kielégítésére indult a hetvenes évek végén a szakmunkások szakközépiskolája levelező tagozatán a tanítás.
Jelenlegi helyén 1981. szeptember 1-től működik iskolánk. Az új létesítményt nem csak új felszereléssel kellett ellátni, hanem új programokkal is. Innovációs tevékenységbe kezdtünk, mely jó hatással volt a pedagógiai munka egészére. 1984-ben a szakközépiskola nappali tagozattal egészült ki. A feladat ellátására tanműhelyek épültek. A folyamatos fejlesztések (új szakok, szakmák, képzési formák) újabb műhelyek, laborok kialakítását tették szükségessé épületen belül és egy - mára már korszerűen felszerelt - új tan-műhelyépületben egyaránt.
A 90-es évek elején, megérezve a közoktatás és a szakképzés átalakításának szükségességét újabb kísérleti osztályokat indítottunk, felkaroltuk a hátrányos helyzetű és a középfokú képzésből kiszorult gyerekeket. Fejlesztettük a minőségi szakképzést is a technikusképzés bevezetésével. Dél-Dunántúlon elsőként indítottunk 9-10. osztályokat, és kezdtük a 10. osztályra épülő szak-képzést. Munkaerő-piaci képzéseket szerveztünk, korszerű (OKJ-s) képzések programjának kimunkálásában, véleményezésében vettünk rész. A gazdálkodók, a működő gazdaság igénye alapján megújítottuk szakmakínálatunkat. Bekapcsolódtunk a kamarák felügyeletével létrehozott mestervizsga-rendszerbe.
Az iskola története során mindig középpontban állt a minőségi szakemberképzés. 2003-ban a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően külön Felnőttképzési Tagozatot hoztunk létre, ahol új szakmákat szerezhetnek meg, illetve átképezhetik magukat az arra igényt tartók.
Az intézmény neve 2004. április 30-tól Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola. Ezt a nevet 2004. szeptember 1.-től használjuk hivatalosan.
A szakképzés fejlesztését szolgáló, jelentős támogatást nyújtó Európai Uniós pályázatok segítségével 2011-ben átadásra került a Megújuló Szakképzés Háza, az épületgépész szakmák oktatóbázisa.
A fél évszázada működő iskola története során mindig középpontban állt, és e program is legfőbb céljául tűzte ki a minőségi szakemberképzést.
A 2012/2013-as tanévtől kezdődően bevezettük a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvénnyel megjelent duális képzéseket. Számunkra az áttérés nem okozott különösebb problémát, a képzéseink jelentős részében a tanulók a gyakorlati idejüket korábban is gazdálkodó szervezeteknél töltötték.
A Szakképzés 4.0 Stratégia újabb változást hozott iskolánk életébe is. A korábbi képzési jegyzéket egy teljesen új szakmajegyzék váltotta fel a szakképzésről szóló 2019. év LXXX. törvény fejleményeként. Lényegesen kevesebb szakmát tartalmaz és ezeket 25 ágazatba sorolja. Új ágazatként jelent meg a kreatív ágazat, amely a kreatív iparban alkalmazható ismeretek, készségek elsajátítására irányuló szakmai oktatást nyújt a terület iránt érdeklődő fiataloknak. Iskolánkat dél-dunántúli régióból egyedüliként választották be a kreatív technikumok közé az ország további 10 szakképző iskolájával egyetemben. Ez nem csak elismerést, hanem komoly fejlesztési lehetőségeket is jelent.